VÁRKERT FESZTIVÁL: EGY HELY, AHOL TALÁLKOZHATUNK

Tekintettel arra, hogy a gyalui kastély felújítási munkálatainak kezdete egyre közeledik, s így a kastélypark nem alkalmas a fesztivál befogadására, úgy döntöttünk, hogy ideiglenesen a Várkert Fesztivált a kolozsvári Bánffy-palota udvarára költöztetjük.

Így az elmúlt évek során megszokott történelmi környezetről nem kell lemondanunk, s ismét feledhetetlen három napot tölthetünk együtt a kolozsvári Bánffy-palotában, mely helyszín a Kolozsvári Magyar Napok alatt is rendszeresen várja a látogatókat – tartalmas programokat és koncerteket kínálva éjjel nappal.
A Bánffy-palota Kolozsvár Főterének keleti oldalán álló barokk épület a 18. századból, amely napjainkban a város Művészeti Múzeumának ad helyet.
Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt. A Bánffy családnak már a 16. században volt itt egy kisebb háza, majd az építkezés céljára a kormányzó felvásárolta a szomszéd telkeket is. A palota terveit 1773-ban készítette el Johann Eberhard Blaumann, Würzburgból elvándorolt nagyszebeni városi építőmester. Az alkalmazandó építészeti rendeket is pontosan meghatározó építési szerződést 1774. január 28-án írták alá. Az 5-6 évre kiterjedő szavatossági idő abban a korban szokatlanul hosszúnak számított, de ezt a magas munkadíj ellentételezte. A palota szobordíszeinek elkészítésével nem őt, hanem Erdély akkor leghíresebb szobrászát, Anton Schuchbauert bízták meg. Jelentős szerepe volt az építésben Anton Überlacher ácspallérnak is, aki a fedélszerkezetet, stukatúra-gerendákat, illetve az ajtó- és ablakbélletek elkészítésére vállalkozott. A faanyagot Bánffy György jobbágyai termelték ki a Gyalui-havasokból. Az asztalosmunka, a csatornázás, az üvegezés, a kályhák mind a legkeresettebb mesterek nevéhez fűződnek. Az 1774-ben elkezdett építkezés 1785 tavaszán fejeződött be és összes költsége 39-40000 forint körül lehetett, ami még a gazdag Bánffyak számára is nagy anyagi terhet jelentett.
1951 februárjában a város elöljárósága elhatározta, hogy kiürítteti a Bánffy-palotát, s benne Szépművészeti Múzeumot létesít; a kiürítés 1954 nyaráig húzódott. A múzeumot 1965. december 30-án nyitották meg az eredeti pompájában helyreállított palotában, s első igazgatója – az intézmény alapítója – Ditrói Ervin volt.